A hallásról

A hang a hallás által érzékelt inger. Az emberi beszéd, a beszélt nyelvek, illetve a zene, a zenei hangrendszerek alapeleme. Fizikai jellegét tekintve valamely rugalmas közeg mechanikai rezgése, e rezgés hullámként való tovaterjedése. Ha e rezgés frekvenciája kb. 20 Hz alatti, vagy kb. 20 kHz fölötti, akkor hallásunk nem érzékeli azt, ennek ellenére fizikai sajátosságai alapján ezt is hangnak, első esetben infrahangnak, a másodikban ultrahangnak nevezzük.

A fülünk által érzékelt hangoknak a következő tulajdonságai vannak:

Hangosság: Mértéke a hanghullám intenzitásával, amplitúdójával kapcsolatos, de emellett erősen függ a frekvenciától is. Azonos hangnyomás mellett a magasabb hangokat hangosabbnak halljuk, kb. 4000 Hz fölött viszont már egyre gyengébbnek.

Hangszín: A hangnak egyik legnehezebben megragadható tulajdonsága. Nyilvánvalóan összefügg a hang összetételével, spektrumával, de érdekes, hogy egyazon hangforrás (hangszer vagy ember) különböző magasságú hangjaiban is képesek vagyunk érzékelni az azonos karaktert, az azonos eredetet.

Hangmagasság: Elsősorban a periodikus rezgést tartalmazó, zenei hangoknál kap szerepet, annak alapfrekvenciájával függ össze, de zörejnek is lehet többé-kevésbé meghatározható hangmagassága, ha spektruma egy adott frekvencia környékén erősebb maximumot képez.

Időtartam, időbeli lefolyás: A bennünket körülvevő hangok ritka kivételtől eltekintve (például tengerzúgás) mindig időben behatárolt események, van kezdetük, egy időbeli lefolyásuk és egy befejeződésük. A természet zörejeinek azonosításában, a zene ritmusában, a beszédhangok érzékelésében, értelmezésében ennek döntő szerepe van.

Egy kis történelem a zajról:

A városi zaj elleni küzdelem története a római időkre nyúlik vissza. Annak idején Julius Caesar dekrétumot adott ki, mely előírta, hogy vásár- és ünnepnapokon, az utcákon csak gyalog szabad közlekedni. Claudius császár pedig mindenféle kerekeken guruló járművet kitiltott Rómából.

Később a középkori városokban külön törvényeket hoztak a csendháborítók ellen. Legtöbbször harang alá ültették őket, és húzták a harangot.

Akusztikus zaj:

Az emberi környezetben gyakorlatilag állandóan jelenlevő - nemkívánatos - hangjelenségek összessége.

Állandó zajban élünk: gyakorlatilag a hangsík egyharmad részét a környezet zaja foglalja le. Életünk tipikus környezeteihez (forgalmas utcák, lakószobák stb.) tipikus zajok tartoznak.

Hallószervi hatások:

A hallószervi hatások magában a hallás szervében okoznak károsodást, mely akkor következik be, ha valaki tartósan ki van téve magas zajszintnek, esetleg egy akusztikus trauma (például egy robbanás vagy hangos koncert) okozhat azonnali halláskárosodást, átmeneti süketséget, vagy fülcsengést (tinnitusz).

A nagy intenzitású zajt úgy definiáljuk, mint olyan akusztikus zaj, amely halláskárosodást okozhat. Általánosan elfogadott tény, hogy a 85 dBa szint alatti hangoknak nincs hallószervi hatása, de vannak arra utaló jelek, hogy hosszú távon az alacsonyabb zajszintek is okozhatnak hallószervi problémákat. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a biztonságos zajszint valahol 70 dBa körül húzható meg.

Napjaink legtöbb PC-je 35 és 50 dB közötti zajszintet produkál, és tudomásunk szerint nincs olyan PC vagy más IT eszköz, amely közel kerülne a biztonsági határértékhez. Ezért kijelenthetjük, hogy nincs ismert hallószervi hatása ezen gépek használatának, még hosszú távon nézve sem.

Hozzávetőleges zajszintek dB-ben

 
Hang forrása dB
Levélsusogás 10
Óraketyegés 20
Halk rádiózás 50
Társalgási beszéd 60-70
Hangos beszéd 70-85
Zongora 60-95
Kiabálás 80-100
Nyomdai szedőgép 95
Faipari marógép 95-103
Légkalapács 105
Kézi köszörű 104-106
Légköszörű 115-116
Négymotoros repülő 3 m távolságból 120
Léglökéses repülő 3 m távolságból 135-140
Fájdalomküszöb 130
 



Alább felsoroljuk zajszintenként, milyen tünetekre számíthatunk.

40-60 Db pszichés zavarok: koncentráló képesség csökkenés, fáradság- érzés (megszokható, nincs károsodás)
65-75 dB vegetatív zavarok: vérnyomás nő, anyagcsere fokozódás, stb. (nem szokható, még nincs károsodás)
75 dB felett hallásromlás - fejfájás, álmatlanság, fülzúgás, átmeneti hallásküszöb emelkedés
120-130 dB elérő erős hangok egyszeri behatásra is visszafordíthatatlanul károsodhatnak a hallósejtek utolsó szakasz minden frekvencián hallásküszöb emelkedés

Ha nap mint nap 85 decibelnyi értéknél nagyobb hangerő éri a fület, tartós halláscsökkenést idéz elő.
Ez utóbbi igen alattomosan működik, mert a halláscsökkenés mindig a 4000-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja. Sokan csak akkor veszik észre, hogy romlott a hallásuk, amikor már a mélyebb hangokat, a beszéd hangjait sem hallják tisztán.

A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, mert az általa okozott élettani változás, csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A legfontosabb tennivaló mindenképpen a megelőzés.

Napjaink IT eszközei:

Az IT eszközök alacsony intenzitású hangokat, vagyis zajt bocsátanak ki. Ezzel kapcsolatban már több tanulmány is készült, és vannak kimutatható eredmények is, de a következőkben leírtak mégis csak feltevéseken alapulnak, mert a mai napig nem született mindenkit meggyőző bizonyíték.

"Stress and Open-Office Noise"

Ezzel a címmel látott napvilágot az "Applied Psychology" folyóiratban 2000-ben napjaink egyik legfontosabb tudományos tanulmánya azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van az emberek egészségére az alacsony intenzitású zaj. Rövid konklúzió, hogy miután a tesztalanyokat 3 óráig tették ki szimulált "irodai" zajnak, szervezetükben megemelkedett az adrenalin szintje. Ez a szervezet védekező mechanizmusának jele, melyet jelen esetben a stressz váltott ki, a mellékvesében, ezért növekedik az adrenalin termelés (pontosabban adrenalin és noradrenalin hormon jut a véráramba kb. 8:2 arányban). Ennek következtében az egész szervezetben egyensúlyi változások lépnek fel, a test úgynevezett szimpatikus állapotba kerül. Fokozódik a sejtek oxigénellátása, gyorsul a hőcsere, a zsigeri szervekben szűkülnek, a vázizmokban pedig tágulnak az erek, gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, a vércukorszint és a szabad zsírsavak mennyisége a vérben.

A izmok feszültebbé válása okozza az izgalom azon tipikus tünetét, melyet „gyomorideg”-nek is szokás nevezni. A hasizmok megfeszülése nyomást gyakorol a bélrendszerre, innen ered a köznyelvben gyakran fellelhető különböző megfogalmazás, mely az izgalmat és a "székletürítési ingert" párosítja. Ezek a reakciók teljesen természetesek, a testet felkészítik nagyobb fizikai és szellemi teher elviselésére. De ha a szervezet túl sok időt tölt ebben a megfeszített, "szimpatikus" állapotban, akkor nincs ideje a relaxációra, a tartalékok újbóli felhalmozására, és ennek már súlyos, egészségkárosító hatásai lehetnek. Például a felesleges zsírsavak lerakódhatnak az érfalakra és érszűkületet okoznak, mely idővel növeli a infarktus kockázatát.

A zajtól a stresszig nem is olyan hosszú az út:

Az emberek nem tudják becsukni a fülüket, hogy akusztikusan kirekesszék környezetüket. Ennek elsősorban fejlődéstörténeti magyarázata van, evolúciónk során nem véletlenül alakult ez így ki. Mint ahogy a vadállatok sem, úgy az ősember sem érezhette magát soha teljes biztonságban, így alvás közben is hagyni kellett egy mentőövet, mely veszély esetén figyelmeztet, így hirtelen zajra, vagy akár az alig hallható neszre is felébredhetett, biztosítva a lehetőséget a menekülésre, vagy a megelőző csapásra. De jelen világunkban is szerepe van ennek a tudat alatti figyelemnek, gondoljunk csak az édesanyákra, akik a gyermek sírására, mocorgására azonnal felébrednek.

Ez felveti azt a problémát, hogy ami az ember hallókörzetében van, azt hallja, agyának fel kell dolgoznia, majd el kell választania a valódi információt a zajtól. Vagyis minden, a fül által érzékelt hang feldolgozásra kerül.

A figyelem aktív folyamat, az aktív folyamatok pedig energiába kerülnek. Ahogy energia kell a PC, a nyomtató, a tv és minden más elektronikus berendezés működtetéséhez, úgy az emberi agynak is energiára van szüksége, hogy ellássa feladatát. Ahogy a számítógépnek is vannak korlátai, úgy az agynak is. Időpillanatonként csak meghatározott mennyiségű energia áll rendelkezésére, hogy a párhuzamos feladatokat feldolgozza (ezt a tudomány "Working Memory" néven említi).

Az egész probléma ezen alapszik, hogy a zaj is figyelmet és energiát követel az agytól, hiszen ahhoz fel kell dolgozni a hangot, hogy el lehessen dönteni róla, hogy információ, vagy felesleges zaj. Bizonyos értelemben a PC zaja is hordoz információt: arról tájékoztat minket, hogy be van kapcsolva és működik, a winchester pedig kerepeléssel emlékeztet minket létezésére. De ez számunka hanyagolható információ, tudjuk, hogy be van kapcsolva, mi kapcsoltuk be, dolgozunk rajta. (Egy sportautónál más a helyzet. Ott is csak a működéséről kapunk visszajelzést, de a motor fordulatszáma és az ikerturbó sípolása amellett, hogy akusztikus élmény a sebesség szerelmeseinek, tájékoztatják a vezetőt, hogy milyen sebességgel haladhat, vagy hogy mikor kell sebességet váltani).

A fontos információk kiválogatása egy nagyon bonyolult és hihetetlenül összetett feladat. Az egészséges emberi agy mégis magasan a mai technológia felett áll jelfeldolgozás tekintetében. Igen ám, de a túl sok stressz - ami szintén rengeteg energiába kerül -, vagy valamilyen betegség hatására az adatok szétválogatása problémát okozhat, és az akusztikus zaj súlyosan megnehezítheti ezen emberek mindennapjait. Az idősebbeknek is nehézséget okozhat az információ és a zaj szétválasztása.

Az emberek többségét kellemetlenül érinti az IT eszközök zaja. Nem szeretjük azt, ami kellemetlen, arra törekszünk, hogy környezetünk a lehető legkomfortosabb legyen. Ez a zaklatottság természetes reakció, ha az ember számára kellemetlen hatásnak van kitéve. Tudat alatt, agyi szinten megpróbáljuk magunkat függetleníteni a zajtól, de ez is energiát követel. Ez a folyamatos "harc az elemekkel" teljesen lefárasztja a szervezetet, és ha egyébként is fáradtak vagyunk, és mondjuk otthon az esti csöndben zúg a gép, vagy egy sötét előadáson süvít a projektor, akkor nem csoda, ha nem tudunk koncentrálni a feladatunkra.

Következőkben szintén agyi szinten lejátszódó folyamatok következnek. Természetes módon a zavaró tényezőt megpróbáljuk megoldani, de a zaj elől nincs menekvés fejlett világunkban.

Ez a tehetetlenség hosszú távon negatív stressz formájában tovább erősödik. Ennek első jelei a fáradság és az alvászavarok. Aztán nincs megállás a lejtőn, beindul az ördögi kör, ugye dolgozni kell, nem állhatunk le egy pillanatra sem, taposunk tovább a mókuskerékben, és előbb-utóbb a fent említett, a stressz mellékhatásaként fellépő egészségügyi problémák megjelenhetnek. Ebben az a legmegdöbbentőbb, hogy ez tudat alatt megy végbe, már csak a kellemetlen mellékhatásokra figyelhetünk fel.

Persze erre nincs egyértelmű bizonyíték, tekinthetjük ezt a folyamatot legrosszabb esetnek, de ezen gondolatok, melyeken ez az okfejtés alapszik, szinte kivétel nélkül bizonyítottak.

A zaj veszélyei:

Komoly egészségügyi problémákat okozhatnak a zajok, ezért fontos a megelőzés.
A különböző frekvenciájú, és erősségű hangok a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodásokat okozhatnak, így hatással vannak a hallószervre, a központi és a vegetatív idegrendszerre.
A halláscsökkenés kifejlődésének üteme, mértéke és formája sok tényezőtől függ. Ma még ezeknek csak egy részét ismerjük. A zaj károsító hatása függ a hangmagasságától, az időtartamától, az időbeli megoszlásától, az ember nemétől és életkorától. Az sem mindegy mennyire érzékeny az, aki kénytelen naponta zajos környezetben élni. Mert nem csak akkor jelentkeznek a tünetek, ha alkalmanként erős hatás éri az embert, hanem akkor is, ha tartósan magasabb a zajszint a megengedettnél.
A hangos környezet a fülön keresztül az agyra és az idegrendszerre is ártalmas. Kimutatták, hogy a tartósan zajszennyezett környezetben élőknél nő az infarktus és az idegrendszer károsodásának veszélye.

Források és kapcsolódó anyagok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zaj
Zaj mérése: http://ion.elte.hu/~akos/kflab/zaj.doc
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: http://www.kvvm.hu/alrovatfooldal.php?section_id=1⊂_section_id=15 Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság On-line: http://www.endokrinologia.hu/sajtofigyeles.aspx?∋d=128723
„Zajkeverők” a címe a REFLEX Környezetvédő Egyesület által nemrég megjelentetett füzetkének. Az egyesület a „zajügyben” megjelentetett két korábbi füzete („Zajözön”, „Sulizaj”) után ismét egy lakosságot érzékenyen érintő témát talált. Lélegzetből: Zaj — csend — környezet: http://www.lelegzet.hu/archivum/1993/12/1771.hpp Védekezzünk a zaj ellen!: http://www.lelegzet.hu/archivum/1997/01/0759.hpp Jogszabályok: 12/1983 (V.12.) Mt rendelet a zaj és rezgésvédelemről http://www.mako.hu/files/12_1983.doc 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról http://www.mako.hu/files/8_2002.doc
Alvászavar, magas vérnyomás, infarktus:
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/5941/alvaszavar-magas-vernyomas-is-kialakulhat-a-zaj-hatasara

Keresés

Vélemények

  • Riport alanya: Weisz Viktor +

    Riport alanya: Weisz Viktor   Riport alanya: Weisz Viktor 1. Mióta használsz egyéni fülmonitort? 2 éve 2. Mi vezetett Tovább...
  • EPIC GENERATION riportkérdések +

    EPIC GENERATION riportkérdések     Riport alanya: Weisz Viktor Riport alanya: Kalmár László (Big Daddy Tovább...
  • Riport alanya: Kalmár László +

      Riport alanya: Kalmár László (Big Daddy Laca) - Ganxsta Zolee és a Kartel 1. Mióta Tovább...
  • Válaszadó: Zana Zoltán „Döglégy Zolee” +

      Válaszadó: Zana Zoltán „Döglégy Zolee” a Ganxsta Zolee és a Kartel 1. Mióta használsz Tovább...
  • A riport alanya: Szakadáti Mátyás +

    A riport alanya: Szakadáti Mátyás - Hobo és még sorolhatnánk …   A riport alanya: Szakadáti Mátyás - Hobo és még sorolhatnánk … 1. Mióta használsz egyéni fülmonitort? Tovább...
  • 1
  • 2

Események

  • XII. BUDAPEST MUSIC EXPO +

    Idén is kiállítói leszünk a XII. BUDAPEST MUSIC EXPO-nak! 2017.10.06-08 között a Tovább...
  • Ipar napjai kiállítás 2017 +

    Idén ismét megrendezésre kerül a HungExpo területén 2017.05.09 és 12 között az Tovább...
  • FEHOVA 2017 +

    FEHOVA a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozója. 2017. február 9-12. Tovább...
  • Budapest Music Expo 2016 +

    Budapest Music Expo 2016 Idén is résztvevői leszünk 2016.10.07-09 között a Music Tovább...
  • Ipar napjai kiállítás +

    Idén is részt veszünk az Ipar Napjai kiállításon 2016. május 24-27 között. Tovább...
  • 1
  • 2